Ki a hibás?

A feszültségek abból adódnak, hogy az emberek több hitelt vettek fel, mint amit egy válságos időszakban még könnyedén fizetni képesek, a bankok pedig olyan mértékben biztosították be magukat (szerződési feltétetelek és tárgyi biztosítékok), hogy szinte minden túlzásba vitt hitelezésből származó kárt az ügyfelekkel tudnak megfizettetni.

Amikor ilyen mértékű problémával szembesül egy ország, akkor vélhetően sokan követtek el hibát, hogy ide jutottunk. Aztán annak eldöntése, hogy ki milyen mértékben okolható a kialakult helyzetért, már egyedi esetenként dönthető csak el.

Kétségtelenül hibásak az ügyfelek, akik lehetőségeiken túlmenően adósodtak el, de hibát követtek el a bankok is, amikor ilyen mértékű hitelfelvételre ösztönözték az ügyfeleiket. Hibát követett el a Minisztérium, MNB, Felügyelet és mindenki, aki a törvény, a végrehajtás, a fogyasztóvédelem vagy bármilyen “központi erő” igénybevételével nem szabott gátat ennek a folyamatnak. Hibás a média, mert aszisztált ehhez a folyamathoz, nem csak a fizetett hirdetésekben, de tematikájukkal is egy túlzott fogyasztásra ösztönzik az embereket. Hibás minden közösség, amely nem tanítja meg a pénzügyi ismeretekre, a tartalékképzésre az embereket (család, munkahely, baráti közösségek, minden, még az egyházak is).

A baj az, hogy amikor mindenki hibás, akkor senki sem érzi úgy, hogy vállalnia kellene ezt a terhet – a végén ott marad védtelenül az adós a problémájával.

Az állam látszatintézkedései nem segítenek igazán a bajba jutottakon. Olvassa el a “mentőövként” kialakított lehetőségekről szóló írásunkat: Mit tehet a bajba jutott hiteladós?

A bankok profitorientált szervezetek, szociális érzékenységük nulla, társadalmi szerepvállalásuk a látványos szponzorálásoknál kifullad.

A média szenzációhajhász megnyilvánulásokon kívül megint nem tudott mit kezdeni a kérdéssel, ők is csak a megszokott módon tudják kezelni a bajbajutottak helyzetét.