2017: változik a pénzügyi békéltetés

Január 1-jén több, a pénzügyi békéltetést érintő jogszabálymódosítás is hatályba lép. Az egyik fontos változás, hogy a pénzügyi intézményeknek 1 millió forintos ügyértékig kötelezően alá kell vetniük magukat a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) határozatának, vagyis elfogadni az abban szereplő kötelezést, ha a fogyasztói igény jogos, és nem tudnak az ügyféllel megegyezni.

Jogvita esetén az érintett fogyasztók lakóhelye szerinti járásbíróság dönt majd, amelyben a PBT nem peres fél, a jogvita közvetlenül a kérelmező és a szolgáltató között zajlik. Ugyancsak januártól személyi jövedelemadó-mentessé válik a magánszemélyek számára a pénzügyi szolgáltatók által elengedett hitelkövetelés.

Ha a felek a PBT-nél egyezségre jutnak, és a pénzügyi szolgáltató elengedi az ügyfél hiteltartozását vagy annak egy részét, az elengedett összeget a fogyasztónál nem veszik jövedelemként figyelembe.

Kategória: MNB Felügyelet, Panasz a bankra | Szóljon hozzá most!

Tárgyalnak a bankok a hitelesekkel

Az MNB ajánlásának köszönhetően szeptember végéig közel 60 ezer késedelembe esett jelzáloghitelessel történt meg a kapcsolatfelvétel, s indulhatott meg a fizetőképesség helyreállítását célzó megoldáskeresési folyamat. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézményi adatszolgáltatásait összegezve megállapítható, hogy a pénzügyi intézmények szeptember végéig megközelítőleg 60 ezer nemteljesítő jelzáloghitelest kerestek meg a jegybank ajánlásában foglaltak végrehajtása céljából. Az elérhetetlen adósokkal történő kapcsolatfelvételt a hitelező intézmények újból megkísérlik.

Az MNB 2016 márciusában ajánlást bocsátott ki a késedelmessé vált lakossági jelzáloghitelesek fizetőképességének helyreállítása érdekében, meghatározva az adósokkal történő kapcsolatfelvétel, az információgyűjtés és a megoldási javaslatok kidolgozásának keretrendszerét. Mindezek alapján a jegybank a pénzügyi intézményektől első lépésként azt várta el, hogy a késedelmes kölcsönszerződések felmondása, a már felmondott szerződésből eredő követelések értékesítése, továbbá a fedezetérvényesítés, illetve egyéb jogi lépések megtétele előtt kíséreljék meg a kapcsolatfelvételt az ügyletben szereplő valamennyi adóssal.

Az ajánlás alapján a pénzügyi intézmények a levélben, telefonon vagy személyesen történő sikeres kapcsolatfelvételt követően új információkat szereznek be az adósok aktuális vagyoni és élethelyzetére vonatkozóan, amelyek korábban nem álltak a rendelkezésükre. Ezt követően legalább két személyre szabott fizetésrendezési javaslatot készítenek elő oly módon, hogy legkésőbb az első sikeres kapcsolatfelvételtől számított 3 hónapon belül írásbeli egyezség jöhessen létre az együttműködő felek között. A jegybank indokoltnak tartja azt is, hogy a pénzügyi intézmények a folyamat során mérlegeljék a kezesek, illetve zálogkötelezettek bevonását is a megoldáskeresési folyamat eredményességének növelése érdekében.

A probléma megnyugtató rendezése kizárólag a felek, így az adósok, adóstársak jóhiszemű közreműködése útján valósulhat meg. Ennek hiányában a késedelmessé vált szerződést a pénzügyi intézmény felmondhatja, s a követelést – elévülési időn belül – bármikor jogi úton érvényesítheti, illetve a Polgári Törvénykönyv engedményezésre vonatkozó szabályai szerint követeléskezelő vállalkozások részére átengedheti.

Abban az esetben, ha az adós vitatja a követeléskezelő eljárásának jogszerűségét, vagy a tartozás összegét, mindenekelőtt az érintett társaságnál kell panaszt tennie. Ha a panaszt az intézmény elutasítja, akkor a fogyasztó – pénzügyi fogyasztói jogvita esetén – az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület díjmentes eljárását kezdeményezheti, vagy polgári bírósághoz fordulhat. Az MNB ügyfélszolgálatánál elsődlegesen a panaszkezelésre és a banktitokra vonatkozó előírások megsértése miatt lehet bejelentést tenni.

A követelések érvényesítésével és kezelésével kapcsolatos további hasznos információk az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi oldalán olvashatóak.

Kategória: Fogyasztóvédelem, MNB Felügyelet, Panasz a bankra | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Hogyan rendezzük a vitás ügyeket?

Az alternatív vitarendező szervezetek, a bírósági közvetítők és a bíróságon kívüli mediátorok (közvetítők), a pénzügyi és egyéb békéltetők, a választottbíróságok, valamint a regisztrációs döntnök évi több tízezer esetben működnek közre sikerrel Magyarországon a jogviták békés intézésében, s a felek közötti egyezségek megkötésében. E szereplők 2017. november 30. és december 1. között egy budapesti konferencián első alkalommal ismertetik együtt eredményeiket a közvélemény számára.

A polgári jogviták peren kívüli mediációval, vagy a per megindulása után, bírósági közvetítéssel is rendezhetők. Az eseti és állandó választottbíróságok elé az egymással gazdasági jellegű jogviszonyban álló felek terjeszthetik vitás ügyeiket szerződéses kikötések alapján. A kereskedelmi és iparkamarák melletti (megyeszékhelyeken elérhető) békéltető testületek a fogyasztó és a vállalkozások közötti termékértékesítési, szolgáltatási ügyekben dönthetnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) pedig a pénzügyi intézmények szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók és az egyes pénzügyi intézmények közötti jogviták rendezésére hivatott.

A bírósági szervezet 2012 óta biztosít lehetőséget peres vagy nemperes eljárásokban az érintett felek számára alternatív vitarendezés térítésmentes igénybevételére. A bírósági közvetítés előnye, hogy a felek kívánsága szerinti időbeli ütemezéssel történik és gyorsan vezethet megállapodáshoz. A közvetítést egy pártatlan, kívülálló fél végzi, akit minden esetben titoktartás kötelez, így a bíró nem tudja meg, mi hangzott el a közvetítői eljárásban.

Az elmúlt 3 és fél évben a magyar bíróságokon csaknem 3000 bírósági közvetítői eljárást folytattak le a bírósági közvetítők, melyek közül minden másodikban megállapodást kötöttek a felek. A programban részt vevő bírósági dolgozók és a bírósági közvetítői eljárások száma is folyamatosan növekszik. 2013-ban 20, most már mintegy 150 bírósági titkár és bíró jár el a bírósági közvetítői eljárások lefolytatásában – mondta el Handó Tünde, az OBH elnöke.

A PBT az elmúlt 5 évben – 2011. júliusi megalakítása óta – 21 500 fogyasztó fordult kérelemmel pénzügyi jogvitája bíróságon kívüli rendezésére, s a banki elszámolás miatt további 16 500-an kértek döntését. A pénzügyi békéltetés iránti igény erősödését az évről évre növekvő ügyszámok tükrözik.

Megegyezés híján a PBT ajánlással vagy kötelezéssel is dönthet egy ügyben jogos fogyasztói követelésnél, a lehetséges kimenet az határozza meg, hogy a pénzügyi intézmény a PBT-döntésének előzetesen alávetette-e magát (e nélkül ajánlás, megléte esetén kötelezés hozható).

Kategória: Fogyasztóvédelem, MNB Felügyelet, Panasz a bankra | Szóljon hozzá most!